Egy csodálatos októberi napsütéses napon ellátogattunk nem is akárhová, hanem egyenesen egy kastélyszigetre,  Edelénybe, ahol az ország 7. legnagyobb kastélya található. Arra azonban nem számítottunk, milyen gyönyörű kastélyt láthatunk és mennyire izgalmasan tálalt kastélyismertetőt kapunk majd.

De ne rohanjunk ennyire előre, kezdjük azzal,  hogy miért is kastélyszigetről van szó?

Maga a kastély eredetileg a Bódva folyó által határolt szigetre épült, és a folyószabályozás után eliszaposodott  Holt-Bódva ág helyreállításával ismét vizek “védik” a kastélyt, akárcsak régen.

A kastély- egyébként ingyenes, és szépen kiépített – parkolójából hidakon keresztül juthatunk el a kastély kertjébe, majd a kastélyba. Mivel a kastély csak tárlatvezetéssel látogatható, érdemes legalább 10-20 percet rászámolni a kezdés előtt erre a sétára.

Ki látott már elefántot?

A kastélylátogatás egy 3D-s filmvetítéssel indul (M. Tóth Géza filmje), de nem egy szimpla ismertetőt láthatunk, hanem egy lebilincselő játékfilmet arról az időszakról, amikor a kastélyban található szobák falfestményei születtek.

Megismerjük a grófi családot, azt, mit kívántak a falakon látni és láttatni, és magát a festőt is, Lieb Ferenc iglói vándorfestőt.

Így aztán mikor a falfestményeket a szobákban saját szemünkkel láthatjuk, már mindegyikhez van közünk.

A festő nagy gonddal készítette el az szobák festését:  megörökítette az évszakokat, a vidéki életet, a világrészeket, és rokokó életjeleneteket.

Így kerülhetett fel a falra egy pipázó cigányasszony is, akiről kiderítették, hogy Czinka Pannát ábrázolja, aki a kor híres cigányprímása volt és feltehetően az uraknak hegedült mulatságkor.

Megtudjuk azt is, hogy a grófnő kedvenc színe a mályva volt, de kedvelte az aranyat is, a festő nem kis “szerencsétlenségére”, mivel ezt igencsak drágán tudta beszerezni: a festék 10 forintjába került, miközben az ő bére 180 forint volt.

A sok festéktől aranyló fal.

Ludmilla grófnő a világrészeket ábrázoló szobába tevéket és elefántot is akart festetni, a bökkenő csak az volt, hogy ilyen állatot sohasem látott még Lieb Ferenc, így csak leírásokra és a képzeletére hagyatkozhatott.

Te hogyan festenél le egy olyan állatot, amit még sohasem láttál?

Nem lövöm le a poént, hogy a vándorfestőnek ez mennyire sikerült. Mindenesetre a grófék elégedettek voltak vele, így ajánlólevelet kapott Monokra, ahol már az Andrássyéknak dolgozott.

II. Rákóczi Ferenc kémje volt a kastélyalapító?

Az edelényi birtokot  Jean-François L’Huillier  II. Rákóczi Ferenctől kapta zálogba 1700-ban, 5000 rajnai forintért, mert Rákóczinak feltehetően sürgősen készpénzre volt szüksége.

E kimondhatatlan nevű nemes élete csupa talány, nem tudni, valóban Rákóczi kémje volt-e, mindenesetre a francia udvar nem nézte jó szemmel a kapcsolatukat, emiatt 7 hónap börtönre ítélték, majd egy ideig eltávolították Magyarországról, Itáliában szolgált.

Katonaként viszont szép karriert futott be, 1728-ban már ő viselte az egri várkapitányi rangot.

A kastély építtetését 1716-ban kezdte meg, de a befejezését nem érhette meg, sőt, mivel fia a törökökkel vívott harcban elesett, lányait – jó pénzért – “fiúsították” , így ők vitték tovább az örökséget.

A kastély fénykorát,  L’Huillier unokája, Forgách Ludmilla idején érte el. Ludmilla grófnő nem volt túl népszerű kortársai körében, kissé gőgösnek tartották.

Első férje gróf Dessewffy Ferenc volt, akitől egy fia, a kis Ferus, született. A férje halála után nem maradt sokáig özvegyen,  férjhez ment Eszterházy István grófhoz. Ők rendelték meg a kastély díszes falfestményeit is.

Ludmilla elég becsvágyó volt, mindent megtett, hogy felvegyék a Csillagkereszt Rendbe, ami akkoriban egyfajta kiváltságot,  “celebséget” jelentett.

Ennek érdekében őspróbát tett, vagyis nyolc apai és négy anyai nemesi őst igazolt, és árvaházat alapított. 1775-ben aztán megkapta ezt a kiváltságot Mária Teréziától: erről egy izgalmas rádióközvetítést hallgathatunk meg a kastélyban.

A Csillagkereszt érdekessége, hogy nem volt örökölhető, nem lehetett megtartani, ha a tulajdonosa meghalt, vissza kellett azt szolgáltatni az Udvarnak.

Óriási ötlet, hogy fiának, Ferusnak az életét Facebook- idővonalon jelenítik meg, ezzel összekötve a múltat a jelennel. Ferus törvényes utód nélkül halt meg – bár rejtély, miért fizetett járadékot egy zárdába vonult hölgynek – így a kastély tulajdonjoga az államra szállt.